Földműves családban született. Alap- és középfokú tanulmányait Nyírbátorban és Nagykállóban végezte. 1920-ban belépett a Szent Bazil Rendbe. Novícius éveit a Munkács-Csernekhegyi monostorban töltötte, ahol 1922. október 14-én első fogadalmat tett. Filozófiai tanulmányait a bazilita rend krisztinopoli főiskoláján 1922–1924 között végezte. Teológiát 1924–1927 között Rómában a Pápai Gergely Egyetemen (Pontificia Università Gregoriana) tanult, miközben a Német-Magyar Kollégium (Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum) növendéke volt. Ünnepélyes nagyfogadalmat Máriapócson tett 1925. október 18-án. Miklósy István hajdúdorogi megyés püspök szentelte pappá 1927. szeptember 8-án. 1928–1932 között a rend kisbereznai monostorában filozófiát tanított, majd a Munkács-Csernekhegyi monostor novíciusmestere volt. 1932. szeptember 12-től a máriapócsi monostor főnöke, 1933-tól a bazilita rend magyar ágának főnöke. XI. Piusz pápa 1939. március 25-én hajdúdorogi püspökké nevezte ki. Szentelésére Máriapócson került sor 1939. május 14-én. 1944-ben a Munkácsi görög katolikus egyházmegye, 1946–1972 között a Miskolci apostoli exarchátus apostoli adminisztrátora. 1965-ben részt vehetett a második vatikáni zsinat (1962–1965) utolsó ülésszakán. 1965. november 19-én a Szent Péter Bazilikában a zsinati atyák jelenlétében teljesen magyar nyelvű görög katolikus Szent Liturgiát mutatott be. A máriapócsi bazilika kriptájában nyugszik.