Szülei Balás László banktisztviselő és Borbély Mária.
Zircen lépett a rendbe, 1948. augusztus 29-én. Első fogadalmát 1949. augusztus 30-án tette le. A szerzetesrendek felszámolása után disszidált. Örökfogadalmát 1954. január 2-án tette le Casamari-ban Zircre szóló stabilitással. Stams, Ausztriában 1954. június 29-én szentelték pappá. 1962-től Rómában a Szent Anzelm egyetemen tanult filozófiát, és doktori címet szerzett. Később két évig tanított a római Szent Anzelm egyetemen. Tagja, majd 1982 – 1984 között elnöke volt között a North American Patristic Society-nek.
Sírja Irving, TX-ban, a ciszterci kolostor kriptájában van.

Μετουσια Θεου: Man’s participation in God’s perfections according to saint Gregory of Nyssa. Róma, 1966.
Christian Transformation of Greek Philosophy Illustrated by Gregory of Nyssa’s Use of the Notion of Participation. In. Proceedings of the American Catholic Philosophical Association 40 (1966), 152–157.
Az evilági város: A radikális teológia – Isten halála után. In. Mérleg 3 (1967), 58–67.
The Encounter Between Christianity and Contemporary Philosophy in the Second Century. In. Anglican Theological Review 50 (1968), 3–15.
Participation in the Specific Nature According to Gregory of Nyssa: Aristotelian Logic or Platonic Ontology? In. Actes du quatrième congrès international de philosophie médiévale (1969), 1079–1085.
Recent Serveys of the History of the Early Church and the Tasks of the Historiography of Early Christianity. In. Church History 41 (1972), 444–451.
Theology as Interpretation of Tradition. In. Proceedings of the Catholic Theological Society of America 28 (1973), 225–233.
A tevékenység és a szemlélődés a korakeresztény hagyományban. In. Szolgálat 17 (1973), 10–18.
The Idea of Participation in the Structure of Origen’s Thought. In. Origeniana: Premier colloque international des études origeniennes. Bari, 1975. 257–275.
A hála gondolata az egyházatyáknál. In. Szolgálat 25 (1975), 56–59.
Új hermenautika a filozófiában és a teológiában. In. Mérleg 11 (1975), 165–175., 264–273.
Eternity and time in Gregory of Nyssa’s Contra Eunomium, In. Gregor von Nyssa und die Philosophie (1976), 128–155.
An Introductory Examination and Interpretation of De infantibus 16, 4-21, 5. In. Colloquii Gregoriani III Leidiensis (1976), 47–53.
The Unity of Human Nature in Basil’s and Gregory of Nyssa’s Polemics againts Eunomius. In. Studia Patristica XIV (1976), 275–281.
Plenitudo humanitatis: the unity of human nature in the theology of Gregory of Nyssa, In. Disciplina Nostra. Essays Robert F. Evans (1979), 115–131.
Marcion Revisited: A „Post-Harnack” Perspective. In. W. Eugene March (ed.): Texts and Testaments: Critical essays on the Bible and Early Church Fathers. San Antonio, 1980. 95–108.
The Meaning of the „Cross” (De Tridui Spatio p. 298.19-303.12). In. The Easter Sermons of Gregory of Nyssa: Translation and Commentary. Cambridge, 1981. 305–318.
A Thomist View on Divine Infinity. In. Proceedings of the American Catholic Philosophical Association 55 (1981), 91–98.
Gregor von Nyssa, In. Theologische Realenzyklopädie T. 14, (1985), 173–181.
Basil of Caesarea. In. The Encyclopedia of Religion, vol. II, New York, 1986. 78–80.
Response to Professor O’Meara (on the theology of K. Rahner). In. Communio XVIII/2 (1991), 252–258.
The Use and Interpretation of Paul in Irenaeus’s Five Books „Adversus Haereses“, In. The second century. A journal of early christian studies, Bd. 9 (1992), 27–39.