Láni Mátyás római katolikus pap, a Csanádi egyházmegye lelkipásztora, a Los Angeles-i magyar katolikus közösség megszervezője és első plébánosa. A nyugati part magyar katolikus lelkipásztorkodásának egyik legjelentősebb alakja volt, aki közel három évtizeden át szolgálta a dél-kaliforniai magyarságot. Lelkipásztori munkája mellett kiemelkedő egyházzenei tevékenységet végzett, valamint fontos szerepet vállalt a második világháború és az azt követő évek magyar segélyezési és menekültügyi munkájában.

Temesváron szentelték pappá 1921. november 26-án. Papi szolgálatát a Csanádi egyházmegyében kezdte: 1921–1922 között Bakováron (Bacova), 1923-ban Temesrékáson (Recaș) segédlelkészként működött, majd 1924–1925-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz tartozó Versecen (ma Vršac, Szerbia) plébánosként szolgált.

1926-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol először a connecticuti Bridgeport magyar Szent István-plébániáján teljesített szolgálatot. Két évvel később Michael J. Cantwell los angelesi püspök meghívására Kaliforniába került, hogy megszervezze az ott élő magyar katolikusok önálló egyházközségét.

1928-ban érkezett Los Angelesbe, ahol megalapította a Szent István Római Katolikus Egyházközséget. Az első magyar nyelvű szentmiséket egy lengyel templomban mutatta be, majd megszervezte a magyar gyermekek hitoktatását és nyári iskoláját. Fáradhatatlan szervezőmunkájának eredményeként 1930-ban telket vásároltak, és még ugyanabban az évben felépült a templom, a plébánia és a közösségi terem. Az általa vezetett plébánia nemcsak a magyarokat fogta össze, hanem a bánsági németek és a környéken élő spanyol ajkú katolikusok lelkipásztori ellátásában is szerepet vállalt.

Láni Mátyás kiváló egyházzenész is volt. Los Angelesbe érkezése után a Szent Vibiana-székesegyház zenetanára lett, majd 1942-ben a székesegyház hivatalos karnagyává nevezték ki. Zenei tudását a magyar közösség szolgálatába is állította: az egyházközség énekkarát szervezte és vezette, a plébánia közösségi életének pedig meghatározó alakjává vált. A díszteremben rendszeresen magyar színielőadásokat és operetteket rendeztek, amelyek fontos szerepet játszottak a magyar identitás megőrzésében.

Plébánosi működése alatt a Los Angeles-i magyar közösség az amerikai magyarság egyik legjelentősebb nyugati parti központjává fejlődött. A közösséget több magyar egyházi személy is felkereste: 1933-ban Böhle Kornél és Badalik Bertalan domonkos szerzetesek tartottak lelkigyakorlatot, 1937-ben pedig Shvoy Lajos székesfehérvári püspök látogatott el hozzájuk.

A második világháború idején a plébánia fontos humanitárius központtá vált. 1944-ben itt alakult meg az Amerikai Magyar Segélyakció, amely közel negyedmillió dollár értékben juttatott pénzt és segélyszállítmányokat Magyarországra. A háború után a plébánia jelentős szerepet vállalt az európai menekülttáborokból érkező magyar menekültek befogadásában és támogatásában is. 1953-ra már mintegy négyszáz magyar katolikus család tartozott a los angelesi egyházközséghez.

A magyar emigráció egyházi életének szervezésében más területeken is fontos szerepet vállalt. 1949-ben, amikor az első magyar piaristák Észak-Amerikába érkeztek, Los Angelesben Láni Mátyás fogadta és segítette őket. Az induló közösség körül noviciátus is létesült, amely később az amerikai magyar piarista misszió egyik kiindulópontjává vált.

Láni Mátyás 1954. november 19-én hunyt el Los Angelesben, huszonhat évi megszakítás nélküli szolgálat után. A Calvary Cemeteryben temették el East Los Angelesben. Halálát követően angol anyanyelvű plébánosok vették át az egyházközség vezetését, miközben a magyar lelkipásztori szolgálatot Nagy József, Edelényi Achilles, Semjén Vendel, Laczkovits József, Dénes Gergely, Dalos Patrik, Zsurkai János és Szigeti Endre folytatták.