Gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten, Ungvárott, valamint Szatmárnémetiben végezte el. Teológiai tanulmányokat végzett Szatmárnémetiben, majd Rómában, illetve 1919–ből Innsbruckban. 1913–ban bölcsészdoktorátust szerez Rómában. 1917–ben szentelték pappá. 1919–ben, más források szerint 1924–ben kiutasították Romániából, Budapestre került. Bangha Bélával missziós utat tett Dél-Amerikában. 1942–től pápai prelátus. Számos újság szerkesztője volt. Mihalkovics Zsigmond mellett az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus egyik főszervezője. 1945–ben az orosz hatóságok, valamint a magyar államvédelemi hatóság letartóztatta, innen 1946–ban szabadulva külföldre menekült.

Katolikus Élet, Szatmárnémeti – alapító szerkesztő, 1921.
A Szív, Budapest; Magyarság, római tudósító; Magyar Kultúra, szerkesztő, majd felelős szerkesztő; Egyházi Lapok, főmunkatárs; Katolikus Szemle, Róma, munkatárs; Új Európa, München, munkatárs; Magyarság, Kanada, munkatárs; Katolikus Magyarok Vasárnapja, USA, munkatárs; Hidfő, London, munkatárs
A szociális kérdés; Simon Ny., Szatmár, 1919. (Világnézeti kérdések)
Baptisták és adventisták; Szt. István Társulat, Bp., 1925. (Keresztény kis könyvtár)
Modern babonák, (tanulmány, Bp. 1926);
Szekták Magyarországon (tanulmány, Bp., 1926.)
Baptisták; Szt. István Társulat, Bp., 1927. (A magyar nép könyvtára)
Adventisták; Szt. István Társulat, Bp., 1927. (A magyar nép könyvtára)
Nazarénusok; Szt. István Társulat, Bp., 1927. (A magyar nép könyvtára)
Az üdvhadsereg (tanulmány, Bp., 1928.)
Millenisták vagy bibliakutatók; Szt. István Társulat, Bp., 1928 (A magyar nép könyvtára)
Neumann Teréz, a stigmatizált. A konnersreuthi események tudományos megvilágításban; Szt. István Társulat, Bp., 1929.
Felhőkarcolók, őserdők, hazátlanok. Délamerikai utiképek; Palladis, Bp., 1935.
Magyar Góg Archiválva 2018. december 6–i dátummal a Wayback Machine-ben (Bp. 1936.)
Mandarinok, kulik és misszionáriusok Archiválva 2018. december 6–i dátummal a Wayback Machine-ben (útirajzok, Bp., 1937.)
Kalandozás a Balkánon; Franklin, Bp., 1940. (Világjárók. Utazások és kalandok)
Bangha Béla élete és műve Archiválva 2018. december 6–i dátummal a Wayback Machine-ben (Bp., 1941.)
En las ganas del espionaje ruso (Madrid, 1951.)
Ötven esztendő. Századunk katolikus megújulása Archiválva 2018. december 6–i dátummal a Wayback Machine-ben (Bécs, 1962.)
Vallomás magamról és kortársaimról (Róma, 1969.)
Ami a Vallomásból kimaradt (visszaemlékezések, útijegyzetek, Róma, 1971.)
Idegen az idegenben (visszaemlékezések, München, 1973.)
Jézus földi élete (tanulmány, München, 1975.)
A dzsungel indiói; Vörösváry, Toronto, 1978.
Villanások egy összedőlt világból. Naplójegyzetek Magyarországról és az emigrációból; szerk. Szakács Árpád; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2023.
Egy összedőlt világ romjain. Naplójegyzetek Magyarországról és az emigrációból; szerk. Szakács Árpád, szöveggond. Tompó László; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2023.