Skinta József István Sátoraljaújhelyen született 1927. március 11-én Skinta Mihály és Kovács Anna gyermekeként. Családja a helyi Szent Miklós Görögkatolikus Egyházközséghez tartozott. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1947. július 5-én fejezte be a Kereskedelmi Főiskolát. 1948. október 28-án belépett a Nagy Szent Bazil Rendbe, 1949. június 21-én beöltözött, és ekkor vette fel az István szerzetesi nevet.

Szerzetesi képzése a magyarországi szerzetesrendek kommunista üldözésének időszakára esett. Dudás Miklós OSBM hajdúdorogi püspök 1951. november 25-én adta fel neki a tonzúrát és a felolvasói rendet. A rend működésének ellehetetlenítése következtében a bazilita növendékek közössége szétszóródott. Skinta 1952 és 1954 között többféle világi munkát végzett: építőipari munkásként, hivatali tisztviselőként, könyvelőként és szociális munkásként is dolgozott. Közben lehetősége nyílt teológiai tanulmányainak folytatására; 1954 és 1956 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult.

1957 februárjában elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokba ment, ahol korábbi bazilita rendtársaihoz, Erdei Józsefhez és Rakaczky Bazilhoz csatlakozott. Teológiai tanulmányait az okauchee-i ciszterci teológiai intézetben fejezte be. 1959. július 5-én a New York állambeli Glen Cove Szent József-kolostorában tett szerzetesi fogadalmat. Nicholas T. Elko püspöktől kapta meg a szubdiakónusi rendet az ohiói Burtonban, majd 1959. december 8-án Passaicban diakónussá, 1959. december 20-án pedig a pennsylvaniai Homestead Szent Illés-templomában pappá szentelték. Első hálaadó Szent Liturgiáját Clevelandben, a Szent József-templomban mutatta be.

Amerikai lelkipásztori szolgálatának első éveiben Toledóban, Clevelandben és Lorainben működött. Lorainben 1961 és 1966 között a Szent Mihály-templomban szolgált, és a Szent Miklós egyházi iskola munkájában is részt vett. 1961-ben a Lorain County College-ban tanári képesítést szerzett.

Kiemelkedő szerepet játszott az amerikai magyar baziliták matawani központjának létrehozásában. 1963-ban ő vásárolta meg New Jersey-ben azt a régi farmot, amelyen később létrejött a Máriapócsi Bazilita Atyák monostora és zarándokközpontja. A bazilita közösséget Skinta István, Rakaczky Bazil és Erdei József alapította; a központ az amerikai magyar görögkatolikus vallási és kulturális élet egyik jelentős intézményévé vált. 1966 és 1971 között Skinta volt a matawani közösség elöljárója. A bazilita rend történeti összefoglalója ugyanezt az elöljárói sorrendet adja meg: Rakaczky Bazil után Skinta István vezette a közösséget, akit 1971-ben Erdei József követett.

Matawanból kiindulva a bazilita atyák nemcsak a monostorban szolgáltak, hanem a környék görögkatolikus egyházközségeinek lelkipásztori ellátásában is részt vettek. A New Jersey-i St. Mary's Byzantine Catholic Church saját története név szerint is megemlíti Skinta Istvánt azok között a matawani bazilita atyák között, akik kisegítő szolgálatot végeztek az egyházközségben.

1971-től elsősorban egyházközségi lelkipásztorként szolgált. New Yorkban, Elizabethben, Trentonban, Wilkes-Barre-ban, Scrantonban, Perth Amboyban és New Brunswickban működött, miközben többször visszatért a matawani monostorba is. 1994 és 1996 között Magyarországon a bazilita novíciusok elöljárója volt, majd ismét az Egyesült Államokba tért vissza. Utolsó állandó amerikai megbízatását 2000-ben kapta: 2009-ig a New Brunswick-i Szent József görögkatolikus templom lelkipásztora volt. Egy 2003-as kortárs adat is őt nevezi meg az egyházközség papjaként.

Pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából 2009. március 8-án a matawani bazilita monostorban hálaadó Szent Liturgiát mutattak be. Ezt követően több mint ötvenéves amerikai papi szolgálat után nyugalomba vonult és végleg hazatért Magyarországra.

Lelkipásztori és szerzetesi szolgálata mellett hosszú időn keresztül kötődött a magyar cserkészethez: 1939-től volt cserkész, később a 4. számú cserkészcsapat vezetőjeként is működött. A Magyar Katolikus Papok Társaságának titkárságán szintén szolgált, valamint a Knights of Columbus negyedik fokozatú tagja volt.

Hazatérése után Máriapócson élt nyugalomban. 2009-ben a Magyar Katolikus Papok Társasága Máriapócson tartott találkozóján Magyarország Máriának történt felajánlásának megújítását kezdeményezte. Nyíregyházán hunyt el 2012 januárjában.