Skrapits János 1925. november 3-án született Szentpéterfán. Életrajzának magyarországi időszakáról kevés adat áll rendelkezésre. A Szombathelyi Egyházmegye papja lett; pappá szentelésének évét a források eltérően, 1951-ben, illetve 1953-ban adják meg, ezért pontos időpontja további tisztázást igényel.

Pappá szentelését követően külföldre távozott. Ausztriában a Bregenz környékén élő magyar menekültek lelkipásztori ellátásában vett részt, majd az Egyesült Államokba költözött.

Amerikai papi működését New York államban folytatta. Kezdetben segédlelkészként szolgált, majd 1969-ben a buffalói magyar Szent Erzsébet római katolikus egyházközség (St. Elizabeth Hungarian Roman Catholic Church) plébánosa lett. Az egyházközség a 986 Grant Street alatt működött, és az amerikai magyar szervezetek korabeli jegyzéke Skrapits Jánost név szerint a templom kapcsolattartójaként tünteti fel.

A buffalói magyar közösséget több mint három évtizeden keresztül, egészen haláláig szolgálta. Plébánosi működésének közvetlen tanúja volt Miklósházy Attila SJ, a külföldi magyarok püspöke is, aki 1996-ban felkereste a buffalói magyar egyházközséget. Visszaemlékezésében Skrapits Jánost egyértelműen a magyar templom plébánosaként nevezte meg, megjegyezve, hogy munkáját Juhász László SJ segítette.

Skrapits hosszú buffalói szolgálatával az ottani magyar katolikus közösség meghatározó lelkipásztorává vált. Működése arra az időszakra esett, amikor az 1956-os menekülthullám után megerősödött amerikai magyar közösségekben fokozatosan előtérbe került az asszimiláció, az elöregedés és a magyar nyelvű egyházi élet fenntartásának nehézsége. A Szent Erzsébet-plébánia ennek ellenére még az 1990-es években is önálló magyar intézményként szerepelt az amerikai magyar szervezetek nyilvántartásában.

Skrapits János 2000. március 29-én hunyt el a New York állambeli Kenmore-ban, 74 éves korában.