Középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte. 1872. augusztus 28-án szentelték pappá. A feljegyzések szerint összeférhetetlen, lobbanékony természet volt, a jómódúakkal szemben – szegény származása miatt – ellenszenvet érzett, mélységesen elzárkózott a zsidókkal és a más felekezetű személyekkel szemben. Tevékenysége miatt legalább harminc polgári peres eljárás indult ellene, több alkalommal papi szolgálata alól felfüggesztették. 1903-ban a szegedi királyi törvényszék három hónap államfogházra ítélte izgatás miatt, s hiába kérte személyesen Ferenc Józseftől a kegyelmi kérvényének elfogadását, azt 1902 novemberében elutasították, ezért az USA-ba távozott, ahova 1902. november 12-én érkezett meg. Szökése után nyolc hónapra ítélték. Cleveland, OH-ban szerkesztője lesz a Magyarok Vasárnapja hetilapnak. Segítette az OH-beli Árpádhon (ma Albany) létrehozatalát, valamint letette az első magyar árvaház és aggmenhely alapjait is. 1906-ban, anélkül, hogy tudná ellene elfogatóparancs van érvényben, hazalátogat, ekkor letartóztatták és börtönbüntetését töltötte Szegeden. Az 1898-as letartóztatása, majd tárgyalása nagy vitákat gerjesztett, még az Országgyűlésben is hangzott el ezzel kapcsolatban interpelláció. A szabadságvesztése alatt felterjesztett kegyelmi kérvényt a váci püspök támogatta: „Ez a szerencsétlen pap boldogult elődömnek sok keserűséget okozott, de azért szívesen látnám, ha megkegyelmeznének neki, de akkor mihamarább térjen vissza ahonnan jött – Amerikába.” 1906-ban királyi kegyelmet kapott, ekkor visszatért Csongrádra, ahol ünnepelve fogadták. 1906-tól a csongrádi Keresztény Gőzmalom igazgatója, majd a Csongrádi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet elnöke lett, tag lett a legfontosabb kulturális szervezetekben. Amerikába – mint büntetett előéletű – már nem térhetett vissza. Egyházi kinevezést haláláig nem kapott, a váci püspök minden kommunikációt megszakított vele, csak a csongrádi temetőkápolnában misézhetett hajnalonként. 1910 és 1918 között Csongrád főbírája volt. Ekkor már megfigyelhető, hogy korábbi vallási türelmetlensége megszűnt. Hosszú szenvedés után (vesebetegség, tüdőbaj) 75 évesen hunyt el. Csongrád városa saját halottjának nyilvánította.

Szemelvények - A Pázmány Egylet kiadványa, n.a.; Csongrádi lap – szerkesztő, n.a., Magyarok Vasárnapja – szerkesztő