Mint orvos lépett be a jezsuita rendbe 1928. augusztus 14-én. A noviciátust a Manrézában végezte el. 1932–1933 között Szegeden tanulta a filozófiát, ezután misszionáriusként Kínába ment, ahol 1938. június 4-én szentelték pappá. A kínai kommunisták elfogták és bebörtönözték. A P. Generálistól megkapta a kiváltságos engedélyt, hogy „in articulo mortis” (a halál árnyékában) teheti le fogadalmait. Az Egyesült Államok védelme alatt Amerikába ment és megszerezte az amerikai állampolgárságot. A Kínából való kiutasítása után hosszabb időre megszűnt kapcsolata a Társasággal. Először Nicaraguába ment, majd az USA-ba, végül Kolumbiában dolgozott, mint nevelő. Kolumbiában a tunjai egyházmegyébe fogadták be, ahol a klarisszák gyóntatója volt, majd a VI. Pálról elnevezett idősotthonba került lelkésznek, amelyet a szegények nővérei vezetnek. A kolumbiai provinciális hívta vissza a Társaságba. 1979. augusztus 15-én visszafogadták, 1980-ban, a kolumbiai Medelinben ismét jezsuita kollégiumban lakott és lelkészkedett.

Kína „sárga veszedelme”. Bp., 1936. - Teremrajzi kirándulás a kínai írásjelek birodalmában. Uo., 1937.