Kövecses Géza SJ magyar jezsuita szerzetes, pap, lelkivezető, a brazil jezsuita papképzés egyik meghatározó alakja.

1932-től a győri bencéseknél tanult, majd a győri egyházmegye papnövendéke lett. Bár édesapja ellenezte szerzetesi hivatását, 1941. augusztus 14-én Budapesten belépett a Jézus Társaságába. Noviciátusa után retorikai tanulmányokat folytatott, majd 1945–1947 között Szegeden filozófiát tanult. 1947–1948-ban a pécsi jezsuita konviktus nevelője volt, ezt követően Szegeden kezdte meg teológiai tanulmányait. A kommunista egyházüldözés következtében 1949-ben elhagyta Magyarországot, és Chieriben fejezte be teológiai képzését. 1951. július 15-én Chieriben szentelték pappá, 1953-ban pedig Paray-le-Monialban végezte el a jezsuita harmadik probációt.

Elöljárói Brazíliába küldték, ahová 1953 novemberében érkezett meg. 1955-től a São Leopoldó-i Colégio Cristo Rei tanára, majd a brazil jezsuita teológusok spirituálisa lett. Klinikai pszichológiát tanult, és a pszichológiai ismereteket a papi lelkivezetés szolgálatába állította. A II. vatikáni zsinat utáni brazil papképzés egyik meghatározó lelki vezetőjének számított.

1966-ban portugál nyelvre fordította Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatait. Halála előtt írta meg lelki önvallomásait (Comunicações), amelyek halála után jelentek meg, majd naplója (O Diário da morte) is kiadásra került. Írásai a brazil katolikus lelkiségi irodalom jelentős alkotásai közé tartoznak.

1967 elején tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Betegségét mély hittel fogadta, lelki naplója a szenvedés és a keresztény remény kiemelkedő dokumentuma. 1967. június 12-én, 46 éves korában hunyt el Porto Alegrében. Emlékét a brazil jezsuita rendtartomány máig egyik legjelentősebb spirituális vezetőjeként őrzi.

Sacerdotes y religiosos, Porto Alegre, 1961; Vocações Sacerdotais e Religiosas, Porto Alegre, 1962; Elegir a Dios, Madrid, 1967; Ontogenese da consciencia moral. Circulo Brasil. Psicol. Profunda 3. (1963) 14–48; Elección y discreción de Espiritus. Espinosa C. Los Ejercicios la luz del Vaticano II. Madrid, 1967; 322–341; A papnevelés lelki reformja. Szolgálat 9. (1971) 51–59; Comunicações. Porto Alegre, 1967; O Diario a morte., Santa Cruz A. de Curitiba, 1971.