Középiskoláit szülővárosában kezdte, s Medgyesen a ferencesek szemináriumában fejezte be (1916); teológiai tanulmányait Vajdahunyadon a ferences rend hittudományi intézetében végezte (1919). 1917. április 29-én Medgyesen ünnepélyes fogadalmat tett, 1920. február 22-én pappá szentelték. 1931-ben kilépett a ferences rendből, inkardinálták a Székelyudvarhelyi egyházmegyébe. 1938-tól a Pázmány Péter Társaság tagja. 1941-ben a délvidék visszatérése után több, mint 10 ezer ember áttelepítését segítette, létrehozták Bácsjózseffalvát. 1945-ben telepítési kormánybiztos, ebben a minőségében az USA-ba küldték, hogy tájékoztatást adjon a magyar helyzetről és segítséget kérjen a menekülteknek. Németh Kálmán az itthoni valós helyzetről tájékoztatta az amerikaiakat, emiatt itthon halálra ítélték, ezért nem jöhetett haza. Segítette a clevelandi cserkészeket, az általa Csángó tanyának nevezett cserkészotthon létrehozásában. Számos autóbalesete volt, halála is ennek köszönhető.

A Hírnök (1926-28) és az illusztrált Katholikus Világ társszerkesztője (1926-30). Írásait közölte a Magyar Nép, Vasárnap, Jóbarát.; Kis uram, hogy volt? (Egy "komojodó" fiú feljegyzései. Szopos Sándor rajzaival. Kolozsvár, 1930); Égő hegy (Alkalmi sorok a kolozsvári Alvernáról. Mael Ferenccel és Pap Jánossy Bélával, Tomcsa Sándor illusztrációival. Kolozsvár, 1930); Százezer szív sikolt (Hazatért és hazavágyó magyarok verőfényes Golgotája. "Zenélő kút" Könyvműhely, Bácsjózseffalva, 1943).; Álnevei: Fegyverneki, Krónikás, Pukk Pál.