Rényes Antal 1928. szeptember 26-án született Budapesten. 1947. augusztus 14-én lépett be a Jézus Társaságába, noviciátusát a zugligeti Manrézában kezdte meg. A magyar jezsuita rendtartomány vezetése 1949 nyarán, a szerzetesrendek elleni állami fellépés erősödése miatt több fiatal jezsuita külföldre juttatásáról határozott. Rényes Antal 1949. augusztus 14-én annak a hétfős első csoportnak volt a tagja, amely a Kelenföldi pályaudvarról Hegykőre utazott, majd gyalog sikeresen átlépte az osztrák határt.

1951-ben Pullachban, 1952–1953-ban Leuvenben tanult filozófiát. 1954–1955 között Innsbruckban a Mária-kongregáció vezetőjeként, 1956-ban Feldkirchben alprefektusként működött. 1957 és 1960 között Rómában végezte teológiai tanulmányait, és 1959. december 6-án ugyanott szentelték pappá. Harmadik próbaévét 1961-ben Münsterben végezte, majd 1962-ben Frankfurtban készült a grádusvizsgára. 1963 és 1967 között Rómában filozófiatörténeti bienniumon vett részt, és doktori értekezésen dolgozott. Bár kutatásai során több ezer oldalnyi kéziratot készített, disszertációját nem fejezte be. A Collegio Bellarminóban lakott, és római tartózkodása egybeesett a II. vatikáni zsinat utolsó időszakával. Utolsó fogadalmait 1966. augusztus 15-én tette le.

1968-ban Argentínába küldték, ahol a San Miguel-i jezsuita főiskolán filozófiatörténetet tanított. Röviddel megérkezése után, 1968. december 15-én váratlanul meghalt. Negyvenéves volt.