Sasváry Ferenc (amerikai forrásokban: Francis Sasvary; születési adatai ismeretlen – Johnstown, Pennsylvania, 1947) magyar római katolikus pap. Több mint három évtizeden át vezette a pennsylvaniai Johnstown magyar katolikus közösségét, és a Szent Imre-plébánia történetének leghosszabb ideig szolgáló plébánosa volt. 1911-ben szentelték pappá, majd 1913-ban vándorolt ki az USA-ba, ahol kezdetben feltehetően a New Jersey állambeli Newark magyar katolikus közösségében szolgált. E szolgálat időtartamát azonban a jelenleg ismert amerikai források nem erősítik meg teljes bizonyossággal.
1915-ben nevezték ki a pennsylvaniai Johnstown magyar katolikus hívei számára 1905-ben alapított Szent Imre (St. Emerich) plébánia élére. A plébánia eredetileg Szent László nevét viselte, majd az 1913-ban felépített új templom felszentelésekor kapta Szent Imre nevét. Sasváry Ferenc ettől kezdve egészen 1947-ben bekövetkezett haláláig vezette az egyházközséget. A plébánia hivatalos története szerint ő volt annak leghosszabb ideig szolgáló plébánosa.
Lelkipásztori működése idején a magyar közösség jelentős fejlődésen ment keresztül. Szolgálata alatt kellett helyreállítani a templomot az 1936-os pusztító johnstowni árvíz után is. Munkássága nem csupán a liturgikus élet megszervezésére terjedt ki, hanem a magyar identitás és közösségi élet fenntartására is a bányavidéken élő magyar bevándorlók körében.
A portage-i magyar katolikus közösség történetéből ismert, hogy az 1915-ben szerveződő St. John the Baptist egyházközség első lelkipásztori ellátását is ő végezte, feltehetően a közeli Johnstownból kijárva. Ez arra utal, hogy a környék több magyar közösségének lelkipásztori gondozásában is részt vett.
1947-ben hunyt el hivatalban. Utódja a szintén magyar származású Talabér György lett, aki 1947 és 1972 között vezette a plébániát.