Magyar jezsuita szerzetes, misszionárius, egyetemi tanár és politológus, aki életének nagy részét Kínában, Tajvanon és az Egyesült Államokban töltötte. A kínai missziók, a nemzetközi kapcsolatok, a vallásközi párbeszéd és a holokauszt emlékezetének elkötelezett kutatója és előadója volt. Életútja a 20. század politikai és egyháztörténetének számos meghatározó eseményét – a második világháborút, a kommunista Kína létrejöttét, a misszionáriusok kiutasítását és a hidegháborút – közvetlenül is érintette.

1922. január 2-án született Kassán. 1940. szeptember 2-án Budapesten lépett be a Jézus Társaságába. A noviciátus elvégzése után Kassán kezdte meg filozófiai tanulmányait, amelyeket a háborús események miatt Budapesten folytatott, majd 1945-ben Brünnben fejezett be. A második világháború éveiben a kassai jezsuitáknál részt vett üldözött zsidók mentésében és kapcsolatban állt a csehszlovák ellenállással is. Később úgy nyilatkozott, hogy a soknemzetiségű Kassa világa és a holokauszt személyes megtapasztalása egész életére meghatározta gondolkodását és a vallási türelem iránti elkötelezettségét.

1947-ben kínai misszióba küldték. Teológiai tanulmányait Sanghaj mellett, a jezsuiták híres zikavei (Zikawei, Xujiahui) központjában folytatta, ahol 1951-ben pappá szentelték. Röviddel később a kommunista hatalomátvétel következtében a külföldi misszionáriusok üldözésének egyik elszenvedője lett: 1952–1953-ban mintegy kilenc hónapon át internálták, majd kiutasították Kínából.

Kiutasítását követően Tajvanra került, ahol közel másfél évtizeden át misszionáriusként és lelkipásztorként működött. A magyar jezsuita rend névtára szerint a Hsinchu egyházmegyében szolgált, a hszincsui katolikus misszió tagjaként. Munkája során kínai nyelven is prédikált és a helyi katolikus közösségek lelkipásztori ellátásában vett részt.

1967-ben az Egyesült Államokba került, ahol a washingtoni Georgetown University ösztöndíjas hallgatójaként nemzetközi kapcsolatokból szerzett doktori fokozatot. Tanulmányai mellett a Georgetown Egyetem és a washingtoni Blessed Sacrament-plébánia lelkipásztori munkájában is részt vett. Ezt követően a washingtoni Kínai Intézet munkatársa lett, ahol a kínai társadalommal és politikával kapcsolatos kutatásokat folytatott.

1974-ben a connecticuti Fairfield University oktatója lett. A kommunikáció tanszéken nemzetközi kommunikációt, tárgyalástechnikát és konfliktuskezelést tanított. Hallgatói körében kiváló előadóként és nagy műveltségű oktatóként tartották számon. Oktatói munkája mellett rendszeresen tartott előadásokat a kínai missziók történetéről, a holokausztról, az antiszemitizmusról, valamint a keresztény–zsidó párbeszéd kérdéseiről. Saját háborús és kínai tapasztalatait személyes tanúságtételként is felhasználta előadásaiban.

1988. július 16-án hunyt el Fairfieldben (Connecticut), 66 éves korában szívinfarktus következtében.

Önálló könyve jelenleg nem ismert, ugyanakkor rendszeresen tartott tudományos és ismeretterjesztő előadásokat a kínai missziók, a nemzetközi kapcsolatok, a holokauszt, az antiszemitizmus és a vallásközi párbeszéd témakörében, valamint egyetemi oktatóként a tárgyalástechnika és a nemzetközi kommunikáció területén is jelentős oktatói tevékenységet fejtett ki.