Szülei Piribauer Jenő molnármester és Varga Etelka. Gimnáziumi tanulmányai első hat évét a pécsi, az utolsó kettőt az egri cisztercieknél végezte. 1917. augusztus 14-én lépett be a ciszterci rendbe. Első fogadalmait 1921. július 20-án tette. Teológiai tanulmányait a rend zirci főiskoláján végezte, magyar-történelem szakos diplomáját pedig a Pázmány Péter Királyi Tudományegyetemen szerezte meg Örökfogadalmat tett 1924. július 12-én. 1924. július 20-án szentelte pappá Lorenzo Schioppa apostoli nuncius. Régész. 1925-ben Dr. Pálos Ervin bevonásával ő kezdte meg az egri vár feltárását, melyet igen kevés pénzzel, de annál nagyobb ügyszeretettel és lelkesedéssel végeztek 1934-ig. Az egri ásatásokon kívül — a British Museum anyagi támogatásával — vállalta és vezette a Bükkben a magdaleni ősember nyomainak kutatását. 1973-ban (Diós szerint 1970-1973 között) tanítványai segítették egy amerikai úthoz, ahol egy ideig a dallasi ciszterci apátságban élt. Hazaúton, a Ferihegyi reptéren lett rosszul, s a kórházba szállítás után elhunyt.
Anyaországi szolgálati helyek
Tól
Ig
Hely i
Jelenlegi név, ország i
Templom / intézmény
Beosztás
1924
1925
Budapest, Magyar Királyság
Magyarország
gyakorló tanár
1925
1938
Eger, Magyar Királyság
Magyarország
gimnáziumi tanár, régész, 1934-1938 között könyvtáros is
1938
1950
Budapest, Magyar Királyság
Magyarország
1938-1948 között gimnáziumi tanár, 1938-1950 között könyvtáros, 1939-1948 között igazgató-helyettes
1948
1953
Budapest, Magyarország
Kruspér utca
segédlelkész, közben 1949-1950 között kisszemináriumi tanár
1953
1971
Budapest, Magyarország
Karolina út
segédlelkész, közben tudományos kutató az Országos Levéltárban
1971
1973
Budapest, Magyarország
nyugállományban
Külföldi szolgálati helyek
Tól
Ig
Hely
Jelenlegi név, ország
Templom / intézmény
Beosztás
1973
Dallas, TX, USA
Cistercian Abbey Our Lady of Dallas
tanulmányi úton, közben pár hetet a Dallas, TX-i ciszterci apátságban tölt.
Irodalmi tevékenység
Hunyadi János pályája 1446-tól 1448-ig (doktori értekezés, kézirat, Budapest, 1924) Beszámoló az egri ásatásokról. Az egri vár egykor és ma. A Gárdonyi síremlék. In. Egri Évkönyv. Eger, 1929. Eger vára kis kalauza. In. Turisták Lapja 42 (1930), 348–352. A XVI. századi várépítés Magyarországon. In. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. Budapest 1931, 98–133. A szécsényi kolostor középkori művészete. In. Kőnig Kelemen (szerk.): Hatszázéves ferences élet Szécsényben. Vác, 1931. 321–326. Az egri vár élete. In. A Cisztercita Rend egri Szt. Bernát-gimnáziumának évkönyve, 1933-1934. Eger, 1934. 7–71. A cserépfalui Mussolini-barlangbeli ősemberleletek felfedezése. In. Geologia Hungarica XIV. köt. Budapest, 1940. A hevesi honfoglaláskori női sírlelet. In. Folia Archeologica I. kötet Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. In. Sorsunk. A Janus Pannonius Társaság folyóirata, 1941, 4. sz. 413-421. (Gosztonyi Gyulával közösen) A péterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. In. A Ciszterci Rend Budapesti Szent Imre-gimnáziumának 1941-42. évi évkönyvéből. Bp. 1942. A budai vár középkori helyrajza. In. Budapest Régiségei 15 (1950), 239–299. Az egri vár története IV. In. Az egri vár híradója 4 (1962), 15–22. Az egri vár. A hazai műemlékvédelem történetéből I-II. In. Műemlékvédelem 8 (1964), 137–141., 222–226. Az egri vár története V. Restaurálás 1553-1568 között. In. Az egri vár híradója 5 (1964), 9–13. Magyar történelem. H.n. 1983.
Pataki János Vidor O.Cist: személyi adatlap. In: Külföldön szolgálatot teljesítő magyar, magyar származású, illetve magyarul beszélő lelkipásztorok történeti névtára. Elérhető: https://www.diaszporalelkipasztorok.hu/persons_v2/view.php?id=856 (letöltés: 2026-07-07).
Utolsó módosítás: 2026. július 2. 12:27 |
Megnyitva: 66 alkalommal