Sárvári (Sasvári) János SP dr. piarista szerzetes, római katolikus pap, tanár, majd egyházmegyés pap. A második világháború előtti magyar piarista oktatás ismert alakja volt, aki 1949-ben a kommunista hatalomátvételt követően elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban folytatta lelkipásztori szolgálatát.
1910. augusztus 13-án született Zsirán. A piarista rendbe 1929. augusztus 27-én lépett be Vácott, ahol a Szent Teréz szerzetesi nevet választotta. Egyszerű fogadalma után teológiai tanulmányait folytatta, örökfogadalmát 1935. szeptember 15-én tette le, majd 1936. április 11-én pappá szentelték. Ezt követően 1936 és 1938 között Rómában tanult, ahol doktori fokozatot szerzett.
Hazatérése után a piarista rend különböző gimnáziumaiban tanított. 1939 és 1941 között Tatán, 1942–1943-ban Kalocsán, 1944–1945-ben Kecskeméten, majd 1946 és 1948 között Mosonmagyaróváron működött tanárként. Mosonmagyaróváron a Gazdasági Akadémia hallgatóinak lelki vezetésében is részt vett, és a helyi katolikus közélet egyik aktív szereplője volt.
A kommunista hatalomátvétel után egyre nehezebb helyzetbe került. 1949 augusztusában családja zsirái szőlőjén keresztül, a zöldhatáron át Ausztriába menekült. Bécsben jelentkezett a piarista rendnél, ahonnan az Egyesült Államokba küldték. Kezdetben részt vett az emigráns magyar piaristák oktatási munkájában Pennsylvaniában, később azonban megromlott a kapcsolata rendi elöljáróival, és fokozatosan eltávolodott a közösségtől. A piarista visszaemlékezések szerint nehéz természetű ember volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy végül elhagyta a rendet.
Az Egyesült Államokban először Niagara Fallsban szolgált (1951), majd Buffalóban (1952), Derbyben (1953), Lackawannában (1954), ezt követően Philadelphiában (1955–1956) és Devonban (1957) működött. A pennsylvaniai években az emigráns magyar piaristák oktató és lelkipásztori munkájában vett részt. Később ismét New York államba került: 1958-ban Derbyben, 1959 és 1963 között Buffalóban, majd 1964-ben East Aurorában szolgált. A Buffalo–Niagara Falls térségében főként egyházmegyei lelkipásztori feladatokat látott el, feltehetően olasz nemzetiségű plébániákon is működött.

1970-ben kérelmezte a rendből való kilépését, és egyházmegyés papként kívánta folytatni szolgálatát. Erre azonban már alig maradt ideje, mert ugyanabban az évben váratlanul meghalt. Halálának helyét a források Buffalóhoz, illetve Niagara Falls térségéhez kötik, pontos települése azonban egyelőre nem tisztázott.