Haigli Sándor Alexander 1912. december 1-jén született Nagycsákányban (Vas vármegye). Tanulmányaiban, melyet Szombathelyen végzett, kiválóan teljesített, különösen matematika és fizika terén, és egy ciszterci hittanár ajánlásával került a premontrei rendbe. Tizenkilenc éves korában lépett be a csornai apátságba, ahol 1932. augusztus 15-én öltötte magára a fehér rendi ruhát, és kapta a Szilárd szerzetesi nevet. Teológiai tanulmányait az apátságban végezte, majd a budapesti premontrei tanulmányi házba (jászóvári–gödöllői vezetés alatt) küldték, hogy a világi tudományok, választott szakterülete felé specializálódjon. Kiváló tanulmányi eredményei és rendkívüli önfegyelme annyira felkeltették a gödöllői perjel figyelmét, hogy személyesen utazott Csornára engedélyt kérni kinevezésére: Szilárd lett mindkét apátság végzős hallgatóinak prefektusa.

1937. augusztus 22-én szentelték pappá. Posztgraduális tanulmányait a legmagasabb kitüntetéssel fejezte be, majd a szombathelyi gimnázium tanári karához csatlakozott. 1945. március 3-án, amikor a várost súlyos bombatámadás érte, és a szomszédos ház minden lakójával együtt elpusztult, Siard a pincében menedéket kereső rendtársai lelkierejének fenntartásában vállalt kulcsszerepet. Az 1946-os káptalanon olyan meggyőzően érvelt amellett, hogy a háború után drasztikusan megfogyatkozott földbirtokok még mindig elegendő gabonát biztosítanak az apátság és filiái számára, hogy központi gazdasági elöljáróvá nevezték ki, és 1947-ben visszatért Csornára.

Amikor a kommunista hatalomátvétel nyomán az apátság felszámolása közvetlen veszéllyé vált, Szilárd 1950. június 20-án Parker László rendtársával együtt felkereste Simonffy Jenő apátot azzal a javaslattal, hogy néhány rendtárs próbáljon Nyugatra menekülni, hogy a rend hagyományát a szabad világban megőrizzék. Az apáti áldás megadatott, Szilárdot pedig a csoport elöljárójává nevezték ki. A rendtársak két csoportra oszlottak, és 1950 júliusában – közvetlenül azelőtt, hogy az államvédelem rajtaütött volna Csornán, és negyven évre felszámolta volna az apátságot – életveszélyes határátlépéssel kijutottak.

Szilárd 1951 őszén érkezett az Egyesült Államokba, ahol a wisconsini De Pere városában, a St. Norbert College tanáraként matematikát és fizikát oktatott. 1957-ben rendtársaival közösségi életet szerveztek a kaliforniai Santa Anában, miközben a közeli Mater Dei High Schoolban tanítottak. Az iskola fárasztó munkája, az egyházmegyei konfliktusok és krónikus cukorbetegsége következtében Siard 1959. október 1-jén kénytelen volt lemondani elöljárói tisztségéről; utóda Parker László lett, a későbbi alapító apát.

1960 februárjában Sylvester Killeen, a de pere-i apát személyesen kereste fel Los Angeles bíborosát, McIntyre-t, hogy kieszközölje a magyar premontreiek számára egy noviciátus alapításának engedélyét. 1960 tavaszán, amikor a rendtagok megfelelő birtokot kerestek új alapításuk számára, Siard is jelen volt annál az első látogatásnál a későbbi apátság területén, amikor megkérdezte: „Kié ez?” Idegenvezetőjük így felelt: „Szó sem lehet róla. Ez a 160 holdas birtokom szíve.” Az illető azonban másnapra meggondolta magát, és az üzlet hamarosan létrejött.

Szilárd életének hátralévő részét a közösség hűséges szolgálatában, odaadó munkában és imádságban töltötte. 1986. június 4-én hunyt el, néhány hónappal azután, hogy szeretett Santa Ana-i kertjében végzett munka közben agyvérzést szenvedett. Ő volt az új alapítás első rendtársa, akinek nevét bejegyezték a Necrologiumba.

A feljegyzések alapján nagyon szeretett kertészkedni, s szigorú, de igazságos tanárnak tartották.
Eredetileg a kaliforniai El Toro városában található Ascension Cemetery temetőben helyezték nyugalomra, ám 2021. május 11-én újratemették az új St. Michael’s Abbey temetőjében.