Réz (Rér, Réhr) János SJ, spanyol névformában Juan Rehr, jezsuita szerzetes, matematikus, csillagász, építész és misszionárius volt, aki a 18. századi Perui Alkirályság tudományos és építészeti életének egyik kiemelkedő alakjává vált. Nevéhez fűződik a limai földrengést követő újjáépítés több jelentős alkotása, valamint a korabeli Peru hivatalos csillagászati évkönyvének szerkesztése. Származása vitatott: egyes források csehnek, mások magyarnak tartják.

A rendi források szerint 1691. december 25-én Prágában született, és a helyi jezsuita kollégiumban tanult. 1709-ben lépett be a Jézus Társaságába, ünnepélyes fogadalmát pedig 1728-ban tette le. Ugyanakkor a Limában működő Zakarjás János jezsuita egyik levelében azt írta róla, hogy a Tiszántúlon született, tizenkét éves koráig Magyarországon nevelkedett, és csak ezt követően került Csehországba. Emiatt a magyar szakirodalom jelentős része magyar származásúnak tekinti, míg a nemzetközi irodalom többnyire prágai születésű jezsuitaként tartja számon.

1729-ben indult Dél-Amerikába, ahol a Perui Alkirályság jezsuita misszióiban kezdte szolgálatát. Első éveit a mai Bolívia területén működő moxos (mojos) indiánmissziókban töltötte. Misszionáriusi munkája mellett már ekkor kitűnt műszaki és matematikai felkészültségével, amely későbbi pályafutását is meghatározta.

Az 1746. október 28-i pusztító limai földrengés után a jezsuita rend Limába rendelte, ahol építészeti és statikai ismereteit az újjáépítés szolgálatába állította. Részt vett a limai székesegyház helyreállításának tervezésében, valamint több jelentős templom újjáépítésében. A hagyomány neki tulajdonítja a Santiago Apóstol-templom (Surco) terveit, emellett a Las Huérfanas-templom és más limai egyházi épületek újjáépítésében is közreműködött. Munkásságának egyik legfontosabb eredménye a földrengésálló, könnyű faszerkezetes tetőszerkezetek és a quincha építési technika továbbfejlesztett alkalmazása volt, amely hosszú időre meghatározta Lima építészetét.

Kiváló matematikai tudása miatt 1749-ben José Manso de Velasco alkirály a Perui Alkirályság Cosmógrafo Mayor (királyi főkozmográfus) tisztségébe nevezte ki. Ezzel együtt átvette a limai San Marcos Egyetem matematika tanszékének vezetését, valamint a Colegio San Martín matematika-professzoraként is működött. Feladatai közé tartozott a csillagászati megfigyelések végzése, a naptári számítások elkészítése, valamint a hajózás és a térképészet számára szükséges csillagászati adatok összeállítása.

1750 és 1756 között évente jelentette meg a Conocimiento de los Tiempos című hivatalos csillagászati és természettudományos évkönyvet, amely a Perui Alkirályság egyik legfontosabb tudományos kiadványának számított. Munkája révén a korszak vezető dél-amerikai matematikusai és csillagászai közé emelkedett.

1756-ban Limában hunyt el. A régebbi magyar szakirodalomban időnként 1758-as halálozási év szerepel, azonban a perui és nemzetközi kutatás ma egyértelműen az 1756-os dátumot fogadja el.

Réz János a magyar – vagy legalábbis magyar származásúnak tartott – jezsuiták latin-amerikai történetének egyik legjelentősebb alakja. Misszionáriusként kezdte pályafutását, de tudományos felkészültsége révén a Perui Alkirályság vezető matematikusává, csillagászává és építészévé vált. Munkássága maradandó nyomot hagyott Lima városképén és a gyarmati Peru tudományos életében, ezért a latin-amerikai magyar jezsuiták történetének egyik legkiemelkedőbb személyiségeként tartható számon.

nincs adar